Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 403 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 391-403
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. október 4.

Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje folytatta választási körútját, okt. 3-án Brassó megyében a megye tisztviselőivel találkozott, délután Hosszúfalu /Szecseleváros/ lakóival találkozott, okt. 4-én Segesváron és Fehéregyházán találkozott a választókkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 8.

Brassó megyében 81,26 %-os volt a részvétel, a Demokratikus Konvenció lett az első a képviselői /34,57 %/ és a szenátori listán /39,34 %/. Az RMDSZ képviselőire 28 331-en /7,76 %/, szenátoraira 31 300-an /8,52 %/ adták le szavazatukat. /B. Tomos Hajnal: Tarolt a Konvenció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1996. november 20.

A választások két fordulója között sajtótájékoztatót tartott Brassóban Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. Bemutatott egy kézzel írt szöveget, amelyet Brassóban több ember postaládájába dobtak. A cédula figyelmezteti az ortodox híveket: ne higgyenek a két zsidónak, P. Romannak és E. Constantinescunak, akik Tőkés Lászlóval, a "magyar sátánnal" szövetkezve félre akarják tenni Teoctist pátriárkát, hogy helyébe a temesvári monarchista vasgárdistát, N. Corneanut ültessék. Mindettől csak Ion Iliescu mentheti meg a népet. - Másik fajta diverziót a tanfelügyelőség követte el brassói magyarsággal szemben. Nedeczky László, az RMPSZ országos alelnöke tiltakozott azon intézkedés ellen, amely a magyar Waldorf-óvoda tanév közbeni kilakoltatását rendelte el a német óvoda épületéből. Azzal indokolták, hogy a Waldorf módszert alkalmazó óvodában spiritizmus /!/ folyik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1996. december 14.

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Brassó megyei szervezete dec. 14-én. Nedeczky Lászlót választották meg a megyei szervezet elnökének, Brassó város RMDSZ-elnöke Benedek Imre lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./

1998. március 15.

Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak le a március 15-i ünnepségek. A magyar szabadságharc 150. évfordulójának szentelt ünnepi rendezvények részvevői az ország valamennyi magyarlakta településén emelkedett légkörben tettek hitet a márciusi eszmények iránti elkötelezettségükről, erősítették meg a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében azt az elhatározásukat, hogy a testvéri román nemzettel békében, egyetértésben és együttműködésben munkálkodjanak hazánk, a szabad és demokratikus Románia felemelkedésén, az ország csatlakozásán az új, egységes Európához. A csíkszeredai jubileumi nagygyűlésen, mintegy tízezer részvevő előtt, Csedő Csaba polgármester üdvözlő szavai után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Dézsi Zoltán, Hargita megyei prefektus felolvasta Emil Constantinescu államelnök Göncz Árpád elnökhöz intézett üdvözletét a magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepi rendezvény keretében megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu csíkszeredai szobrát. Markó Béla a márciusi eszmék aktualitását emelte ki beszédében, s a márciusi ifjak, a szabadságért, egyenlőségért, testvériségért cselekvő elődeink példáját állította a mai nemzedékek elé. "Példájuk - mondotta - arra figyelmeztet minket", hogy "legyünk cselekvő magyarok, készek a feladatra és az áldozatra, ahogy azt 1848 szelleme kéri tőlünk. Az a szellem, amely végképp egybekovácsolta ezt a nemzetet, és azóta sem lehet szétválasztani minket, bárhogyan is szaggasson a történelem. Az a szellem, amely nem mások ellenében, hanem másoknak testvérkezet nyújtva tett szabadságért küzdő nemzetté minket... Igen, mi ma is vállalni tudjuk március üzenetét, mert mindenkihez szól ez az üzenet. Európához is, az akkori és a mostani Európához... szól a velünk együtt élő népekhez, szól a románokhoz, szól másokhoz is. Százötvenszer vagy talán százötvenezerszer mondtuk el azóta ezt az üzenetet, és lehet, hogy még sokszor el kell mondanunk, amíg mindenki megérti. Szabadság! Magyarok szabadsága, románok szabadsága, mindenki szabadsága. Egyenlőség! Magyarok egyenlősége, románok egyenlősége, mindenki egyenlősége. Testvériség! Magyarok testvérisége, románok testvérisége, mindenki testvérisége. El fogjuk mondani százötvenezerszer, és meg fogunk harcolni érte százötvenezerszer, ha kell, amíg valóban állíthatjuk majd, hogy se nyelvünk, se kultúránk, se nemzeti hagyományunk nincsen veszélyben." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./ A csíkszeredai ünnepség fénypontjai voltak: Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása /a mellszobor Nagy Ödön /Csíkszereda/ szobrászművész alkotása/, Imets Dénesnek az 1848-as hős életéről szóló "Gál Sándor éjszakái" című drámájának bemutatása, a főtéri beszédek, A költő visszatér című rockopera előadása és az esti premier a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió jóvoltából. - A Duna Televízió közvetítette a nagyszabású ünnepséget. Ezúttal elmaradtak a román nacionalista zajkeltő csoportok. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Takács Csaba ügyvezető elnök március 15-én Nagyszalontán vett részt ünnepi istentiszteleten, majd beszédet mondott a helyi Kossuth-szobor megkoszorúzását követő megemlékezésen. Az ügyvezető elnök ugyanaznap részt vett a nagyváradi ünnepségsorozaton, amely a Nagyváradi Állami Színházban rendezett díszelőadással zárult. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnöke március 15-én délelőtt a máramarosszigeti, délután pedig a hosszúmezői ökumenikus istentiszteleteken mondott ünnepi beszédet, és részt vett a koszorúzási szertartásokon. Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök a Brassó megyei RMDSZ március 14-én rendezett ünnepi előadással egybekötött megemlékezésén volt jelen, majd március 15-én koszorút helyezett el a felsőtömösi emlékoszlopnál, illetve a négyfalusi 1848-as emlékműnél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 1228. sz./ Sepsiillyefalván Kató Béla református tiszteletes mondott beszédet. Illyefalván az ünnepség fénypontja Jókai Mór mellszobrának, Kutas László magyarországi képzőművész alkotásának leleplezése. A testvértelepülés, Nagyszénás adta ki Illyefalva történelmét és helyneveit tartalmazó könyvét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

1998. július 15.

Júl. 16-án újabb esőzések voltak, ennek hatására emelkedett a folyók vízszintje, mezőgazdasági területeket, lakásokat öntött el a víz. Brassóban például négyzetméterenként 20-28 liter eső esett, a víz több helyen megrongálta a telefonvonalakat. Maros megyében a Nyárád sokadszor pusztított, különösen Dózsa György községben, ahová Magyarországról érkeztek fiatalok, hogy segítsenek az előző árvíz okozta károk helyreállításában. Brassó megyében is volt áradás, különösen Bethlen és Kékes között. A Homoród, a Szamos, a Nyárád, a Nagy-Küküllő és az Olt további áradásaira lehet számítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1998. augusztus 19.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 19-én tartotta meg Szent István napjának ünneplését. A brassói Áprily Lajos Középiskola díszterme szűknek bizonyult a közönség befogadására. Kádár Sándor bolonyai káplán előadásában Szent István király érdemeit méltatta. Megkoszorúzták az iskola udvarán elhelyezett Széchenyi-emléktáblát. /Hódolat István király emléke előtt. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

1999. január 13.

Jan. 2-án ismeretlenek kirabolták a brassói RMDSZ-székházat. Benyújtották a panaszlevelet a rendőrségnek, a városi ügyészségen pedig nem voltak hajlandók átvenni a feljelentést, csak a megyei ügyészségen vették át. A rablók minden feljegyzést átnéztek és a földre öntötték az iratokat. /Tóásó Áron Zoltán: Kik rabolták ki a székházat? Interjú Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1999. február 1.

A román törvényhozás tavaszi ülésszakának megkezdésével egyidőben febr. 1-jén megtörtént a tisztújítás az RMDSZ képviselőházi csoportjában, ahol az elnöki tisztet ismét Varga Attila Szatmár megyei képviselő nyerte el. Hasonlóképpen megtartották tisztségüket a csoport alelnökei: Márton Árpád Kovászna megyei és Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A titkár ismét Böndi Gyöngyi Máramaros megyei képviselő lett. A képviselőház állandó irodájának titkári tisztségére az RMDSZ ismét Kovács Csaba Tibor Brassó megyei képviselőt javasolta, akit az ülésen nagy többséggel megválasztottak. A szenátus állandó irodájának titkárává újraválasztották Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ - képviselőházi csoport - megtartott tisztségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. február 23.

Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./

1999. április 21.

A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1999. április 24.

Ápr. 24-én Brassóban ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. Az MTK úgy döntött, hogy a Brassó megyei RMDSZ a májusi RMDSZ-kongresszuson Markó Béla elnökjelöltségét támogatja a szövetségi elnöki tisztségre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26. 1462. sz./

1999. június 26.

Július 1-11. között kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és vallástanárképzős főiskolásai szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató elmondta, hogy idén már negyedik éve folyik szervezett szórványmisszió. Az erdélyi teológusok és egyetemisták által végzett szórványgondozás több évtizedes. 1993-tól ismét rendszeressé vált a nagyobb méretű misszió a szórványvidéken. A teológián 1998 őszén hivatalosan is megalakították a Babos Sándor Kört, mely akkor már maga mögött tudta az 1996-os havasalföldi, az 1997-es moldvai és dobrudzsai, valamint az 1998-as bánsági és Zsil-völgyi missziókat. Idén Dél-Erdély gyülekezeteibe látogatnak, a hajdani Királyföld egy részére, Szeben és Brassó megyék magyar szórványaiba. Ez a misszió minden felekezetű szórványmagyarra egyformán tekint. - Vetési László kérésére indították el a "lélektől lélekig" missziót. Ennek lényege a szórványok keresztyén közösségépítése, a vallási, nyelvi, etnikai rehabilitáció. - A mostani alkalommal 42 fiatal érkezik kilenc településre. A Küküllő mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, onnan látogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmásra, Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. Szentágotán nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol sikerült egy emeletes épületet vásárolni a központban. A kisváros 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Mihályfalva és Bólya környékén is sok a munka, mert Nagyselyk és Hidegvíz mellett a Nagy-Küküllő mentén: Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Az Olt mentén, Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is nagyon vágynak arra, hogy meglátogassák őket. Az egyik csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a másik pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak a gyermekevangelizáció mellett bejárják a Nagyszeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység. Itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. A szórványgondozó csoport nemcsak felkeresi az elveszőfélben levő magyarokat, hanem a lelkigondozás mellett kultúra- és magyarságmegőrző munkát is végez. - Három településen regionális ifjúsági találkozót szerveznek. Vízaknára a város és a környék magyar fiataljait gyűjtik össze. Somogyomba a Küküllő mentieket, Nagymohába pedig a Kőhalom és Fogaras környékén élőket. - Orbán Lajos hozzátette: Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostori negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Szászföldi szórványmisszió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1999. június 26.

Hargita megye az eddig kiosztott birtoklevelek szerint az utolsók között szerepel, utána Kovászna és Brassó megye következik. Ennek az az oka, világosított fel Romfeld Mária Magdolna, a Hargita megyei prefektusi hivatal főtitkára, hogy az erdélyi megyékben nem csupán a gazdasági regiszterekhez, hanem a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni kell a birtoklevelek kiadásakor. Emiatt aztán nehézkesen halad a munka. A Kárpáton túli megyék esetében nincs telekkönyv. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok a volt területekhez foggal és körömmel ragaszkodnak, a tagosításról hallani sem akarnak (kivált Csíkban). A polgármesterek nem minden esetben lépnek fel a vonatkozó törvény előírása szerint, ennek egyik paragrafusa kimondja, hogy a jogtalan bitorlók akár börtönbüntetéssel is sújthatók. /Miért késnek a birtoklevelek? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

1999. július 2.

A Földrajztanárok Egylete (Budapest), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanács (VET) szervezésében idén Õrködő hegyeink - a Kárpátok témával hirdetnek földrajz-vetélkedőt a kárpát-medencei régió magyar tanulói számára. A szlovákiai döntőre 8 tanuló utazhat Erdélyből. A jelentkezők két csoportban (5?8. osztályosok és 9-10. osztályosok) versenyeznek. Arad, Brassó, Beszterce, Hargita, Kolozs és Szatmár megyékből érkeztek benevezések az erdélyiek selejtezőjére. /Õrködő hegyeink - a Kárpátok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

1999. július 9.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./

1999. július 19.

Júl. 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület, a Sepsi Református Egyházmegye és a Hídvégi Református Egyházközség szervezésében a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hídvégen, a Brassó megyei Földvár közelében lévő háromszéki településen. Még nincs pontos adat arról, hányan pusztultak el a hírhedt földvári haláltáborban, és hányan szenvedtek a megaláztatás és az éheztetés miatt. A hídvégi református lelkész, Ungvári Barna András szerint elsőként, 1997. április 6-án a Szatmár megyei börvelyiek állítottak kopjafát a hídvégi református templom kertjében. Akkor elhatározták, hogy amíg Földváron méltó emlékmű nem készül a fogolytáborban raboskodottaknak, illetve az elhunytaknak az emlékére, Hídvég legyen az egykori foglyok, a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű idén sem kerülhetett a földvári fogolytábor tömegsírjára, mivel a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. Az indoklás az volt, hogy a kérelmezők eltorzítják az eseményeket, a valóságot. - A tiltások ellenére megtelt a hídvégi református templom. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Benkő Levente, a Háromszék szerkesztője ismertette a földvári fogolytábor történetét. A sajtóközlemények szerint körülbelül hatezren sínylődtek ebben a táborban. Tavaly orosz külügyminisztériumi közbenjárására a volt haláltábor egyik tömegsírjánál emlékművet állítottak az 1942-44 között Földváron elhunyt huszonegy szovjet hadifogoly emlékére. A magyar, a sváb, cseh, szerb, lengyel, német foglyok érdekében azonban se Bukarestből, se Budapestről nem járt közben senki. A templomkertben megkoszorúzták az 1944?45 között Földváron raboskodott börvelyiek emlékére felállított kopjafát. Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke a felfüggesztésben politikai okot feltételez. A hídvégi református egyházközség gyülekezeti termében felavatták az emlékszobát. Itt a hajdani foglyoktól, a lágerből származó tárgyakat, leveleket, verseket, fényképeket lehet megtekinteni. Az ünnepség Benkő Levente Fogolykönyv című kötetének bemutatásával ért véget. /Emlékezés a földvári fogolytábor áldozataira A Brassó megyei tanács nem engedélyezte az emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., A visszavont emlékmű-kiállítási engedély dacára. Hídvégen méltóan és méltósággal emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1999. július 24.

A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1999. július 24.

Kiss Magda, az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ igazgatója nyugdíjba vonult. A versenyvizsga alapján új igazgató Nedeczky László lett. A középiskola aligazgatója továbbra is Badau Tünde marad. Nedeczky László /Brassó, 1951 aug. 14./ Brassóban szerzett mérnöki diplomát, azóta a tanügyben dolgozott. 1990 és 1992 között igazgatóhelyettes volt a brassói Villamosipari Iskolacsoportnál, 1991-1996 között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos alelnöke, 1996-1998 között pedig a Brassó megyei RMDSZ elnöke. /Új igazgató az Áprilyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1999. augusztus 13.

A 150 éve alapított Brassói Lapok 1989. dec. 23-án indított negyedik sorozata az ötszázadik számához érkezett. Az elmúlt tíz éve alatt számos magyar hetilap szűnt meg, a gazdasági nehézségek miatt. A Brassói Lapok pedig 24 oldalon jelenik meg, példányszáma a Brassó megyei négy román napilap összpéldányszámának a fele, annak ellenére, hogy a magyarok a megye lakosságának csak tíz százalékát alkotják. /Ötszázadik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13./

1999. október 7.

Homoródszentmártonban okt. 3-án tanácskozásra gyűltek össze a két Homoród menti települések képviselői, a megyei tanács szakemberei és a politikusok. Jelen voltak két, megyénkkel szomszédos falu, a Kovászna megyei Vargyas és a Brassó megyei Székelyzsombor küldöttei is. Megállapodtak abban, hogy a következő lépés az alakuló településszövetség alapszabályának kidolgozása lesz. - Ismert tény, hogy a két Homoród mentén a települések társadalmi, gazdasági sajátosságai jelentős mértékben különböznek, következésképpen problémáik is lényegesen eltérőek lehetnek. - Szükséges, hogy a célok meghatározásában a vidék lakosságának is minél szélesebb körű részvételi lehetősége legyen, enélkül kevés esélye lehet az önerős, összefogáson alapuló térségfejlesztésnek. /Településszövetségek alakulnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

1999. október 11.

Mégis lesz földvári emlékmű a haláltáborban 1945-ben embertelen körülmények miatt meghalt sok száz magyar nemzetiségű áldozat tömegsírján, a Brassó megyei tanács jóváhagyta az emlékmű felállítását. Az emléktábla négynyelvű lesz. /Mégis lesz földvári emlékmű. = Háromszék, Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

1999. november 3.

A sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaság elnöke, Birtalan Ákos kezdeményezésére okt. 29-én megvitatták a középfokú (köz)gazdasági oktatás helyzetét. A rendezvényen részt vettek: Brassó, Kovászna és Hargita megye gazdasági szakközépiskoláinak, illetve gazdasági szakosztályainak tanárai, dr. Vincze Mária egyetemi tanár, Szécsi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság országos alelnöke, valamint a fenti megyék RMKT-fiókjainak képviselői. A jelenlévők elhatározták: folytatják az együttgondolkodást. Megállapították, hogy szakszerű felmérést kell készíteni a gazdasági szakközépiskolákban, a diákok körében arról, hogy mit akarnak tanulni e téren és milyen nyelven. Szükség van az alternatív közgazdaságtan-tankönyvek megírására, illetve a szaktantárgyak román nyelvű tankönyveinek magyarra fordítására, szakszótárakat és gyakorlati munkafüzeteket kell készíteni. /A középfokú (köz)gazdasági oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1999. december 24.

A Hunyad megyei Borosjenő kis szórványgyülekezete újra élni kezd, ugyanúgy a Brassó megyei Szentágota városában gyarapodik a református gyülekezet, adta hírül a Diaszpóra Alapítvány Levél című kiadványa. Sárkány Ferenc, a dési egyházmegye főgondnoka vallja: csak az Istenbe vetett erős hit tarthatja meg a szórványban a nemzeti öntudatot és anyaszentegyházat. A Levél további tudósításokat is közölt. Vajdahunyad megyében, Kitid községben már csak egy magyar él. - Temesváron egyetemisták misszionálnak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1995. március 2.

A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

1995. június 3.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 3-án az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett, Kolozsvár után az erdélyi szórványtelepüléseket keresi fel, Torockóra, Nagyenyedre, Gyulafehérvárra látogat, Brassó és Kolozs megye vezetőivel is fog tárgyalni, majd Székelyföldre vezet útja, amely jún. 8-án ér véget. Jún. 4-én a bukaresti televízió közvetítette azt az eszmecserét, amely Tabajdi Csaba és Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus között folyt Kolozsváron. Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy az autonómiának démoni jelentést tulajdonítanak. Nem hiszi, hogy a Bolyai Egyetem és a kolozsvári magyar főkonzulátus veszélyeztetné az államot. Grigore Zanc szerint az elszigetelődés gyanakvást keltene. Az államtitkár az RMDSZ vezetőivel folytatott beszélgetéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok nem panaszkodnak, hanem cselekszenek, vállalkozni akarnak. Konkrét példákkal is megismerkedhetett, hogy a magyar vállalkozókat megkülönbözetéssel sújtották. /Új Magyarország, jún. 6./

1995. június 8.

Tabajdi Csaba államtitkár nyilatkozott a szórványban /Hunyad, Fehér és Brassó megye/ tett látogatása tapasztalatairól. A szórványban élők nem vártak segítségre, maguk szerveztek kollégiumot és iskolabuszt. Az egyházaknak kulcsszerepe van a kisebbségben élők nemzeti önazonosságának megszervezésében. Meghatározó az ET Románia felvételekor tett ajánlásainak teljesítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. június 13.

A Felfalusi Kovács Antal Alapítványnak sokat köszönhetnek Brassó iskolái. Az Illyés Alapítvány támogatásával két számítógépet és másológépet szereztek be, az Áprily Lajos Gimnázium hétezer kötetes könyvtárának felállításában is volt részük. Brassó megyében a nyolcadik osztályt végzett magyar tanulók 54 százaléka elvész, mert bentlakás hiányában nem tudja anyanyelvén folytatni tanulmányait. Az Áprily Gimnázium vonáskörzetében tíz város és tizenhárom magyarlakta település van. Egy szakkollégium megoldaná a gondokat. A katolikus egyház telket ajánlott fel a kollégium részére, megindult a gyűjtés, hogy megkezdődhessen az építkezés. /Gát a beolvadás útjában. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 13./

1995. június 14.

Brassó megyében nincs magyar nyelvű utca- és helységnévtábla még ott sem, ahol a lakosság 95 százaléka magyar. Nincs a megyei tanácsban magyar nemzetiségű alelnök, lassan már a középszintű vezetőségben sem található magyar. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes lemondásra kényszerült, leváltották Aranyosi Istvánt, az egyetlen magyar szakfelügyelőt, aki pert indított a törvénytelen leváltás ellen. Az utóbbi két tanévben három magyar szakközépiskolai osztályt szüntettek meg. Az Áprily Lajos Középiskola hiába kéri vissza a teljes épületet, a román osztályokat nem költöztetik el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 391-403




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998